1

Az iparosodás és azinfrastrukturális fejlődés típusai

Az iparosodás és az infrastrukturálisfejlődés kapcsolatában történelmileghárom fejlődési típus vázolható fel:

n megelőző,n láncszerűen együtt haladó,n utólagosan fejlődő.

3

Az iparosodás és azinfrastrukturális fejlődés típusai

n A megelőző típus legjellemzőbb példájaAnglia. Az Angliában felhalmozódottgazdaság mindenek előtt a viszonylag nagylétszámú városokban, a lakásállományban,a városok ellátásához tartozó anyagieszközökben, szervezetekben és intézmé-nyekben testesült meg.

4

Az iparosodás és azinfrastrukturális fejlődés típusai

n Ez az infrastruktúra nagyobb keretetteremtett, mint amelyet az akkorigazdaság valójában kitöltött, így mármeglevő adottságként biztosítottabizonyos területeken - legalábbis egyideig - a később meginduló iparosodásinfrastrukturális feltételeit.

5

Az iparosodás és azinfrastrukturális fejlődés típusai

n Sajátos történelmi, földrajzi és gazdasági-technikai okok miatt nem lehetett szó a“megelőző” csak a “láncszerűen együtthaladó” fejlődéstípus megvalósulásáról azEgyesült Államokban.

n Anglia egész iparosodása azonos földrajziterületen való iparosodást jelentett, azEgyesült Államok esetében viszont állandóterületi terjeszkedéssel megvalósulóiparosodás történt.

6

Az iparosodás és azinfrastrukturális fejlődés típusai

n Az Egyesült Államokban az iparosodásmintegy 50-60 éves késéssel kezdődöttugyan, de már a XIX. század első felénektechnikai színvonalán, az ennek megfelelőinfrastrukturális kereteket igényelve. Ezértaz Egyesült Államokban az iparosodás úgyhaladt előre és kapcsolta magához az újabbés újabb területeket, hogy az infrastruktúraaz iparral párhuzamosan alakult ki ésfejlődött tovább.

7

Az iparosodás és azinfrastrukturális fejlődés típusai

n A XIX. század végének, a XX. századelejének igen gyors technikai haladása,számos új iparág megjelenése, a gyorsátalakulás, az infrastruktúra “láncszerűenegyütt fejlődő” típusának elterjedéséhezvezetett a gazdaságilag fejlett országokban.

n Ez a típus történelmileg időtállónaktekinthető olyan országok számára,amelyek iparosodottsága már bizonyosszínvonalat elért.

8

Az iparosodás és azinfrastrukturális fejlődés típusai

n Az “utólagosan fejlődő” infrastrukturálisfejlődéstípus, amely a szocialista iparosításmegindulásának időszakától az európaiszocialista országokban vált jellemzővé, amásodik világháború után alakult ki.

n A II. világháború után szocialista útra tértországok, köztük Magyarország előtt az afeladat állt, hogy önerőből gyors ütembenhozzák be a korábbi társadalmi rendszertőlörökölt gazdasági elmaradottságot.

9

Az iparosodás és azinfrastrukturális fejlődés típusai

n Mivel az infrastruktúra bizonyos területei(közlekedés, hírközlés stb.) rendkívültőkeigényesek, s mivel a termelés gyorsmennyiségi növelése - főképpen az iparban- végrehajtható volt az infrastrukturálisterületek egyidejű fejlesztése nélkül is, ahelyreállítás során az infrastruktúra aháború előtti szerkezetben és technikaiszínvonalon épült újjá.

10

Az iparosodás és azinfrastrukturális fejlődés típusai

n Az infrastrukturális beruházások arányaMagyarországon 1950-ben 30-33%-ot tettki, miközben a nemzetközileg kialakultinfrastrukturális beruházási arány - agazdasági fejlettségi szinttől függetlenül -55-65%.

n Az infrastruktúra többi területe (oktatás,egészségügy, stb.) a politikai preferenciákhatására, 1950-es években is jelentősenfejlődött.

11

Infrastruktúra és gazdaságifejlettség

n Ha grafikonon ábrázoljuk, hogy a vizsgálatkülönböző időszakaiban milyen gazdaságifejlettséghez milyen infrastrukturális szín-vonal tartozik, az egyes országokat jelzőpontok egy viszonylag keskeny sávbanhelyezkednek el.

n Ebből következően a gazdasági fejlettségés az infrastrukturális színvonal közöttszoros kapcsolat van.

13

Infrastruktúra és gazdaságifejlettség

n Általában minél magasabb valamely országegy lakosra jutó nemzeti jövedelme, illetveGDP-je, annál magasabb az infrastruktu-rális színvonala is.

n A fejlődésben mindig vannak viszonylagoskésések és viszonylagos előreszaladások,aminek következtében az egyik időszakbanez, a másikban az az ország “lóg ki” azösszefüggés ponthalmazának sávjából.

14

Infrastruktúra és gazdaságifejlettség

n A gazdasági növekedés általában jóvalegyenletesebb, mint az infrastrukturálisszínvonal fejlődése.

n A nagyarányú infrastruktúra-fejlesztés (pl.városépítés, a közlekedés teljes szerkezetiátalakulása stb.) az ország erőforrásainaktekintélyes részét felemészti és ilyenkor agazdasági fejlődés üteme átmenetileglelassul.

15

Infrastruktúra és gazdaságifejlettség

n Ha egy-egy időszak gazdasági ésinfrastrukturális szintje között lehetnek isegyik-másik ország esetében eltérések,hosszú távú tendenciaként a kettőharmonikus együttmozgása jut érvényre.

n Ahol ez nem történik meg, ott olyanzavarok lépnek fel, hogy az infrastruktúrahiánya az általános gazdasági növekedésgátjává válik, lehetetlenné teszi az elérnikívánt növekedést.

16

Beruházási döntések ésstratégiák

n A beruházások hatékony sorrendjen Fejlesztés infrastruktúra-hiány, illetve

kapacitástöbblet útjánn Az infrastruktúra-hiány mellett végbemenő

fejlődés korlátai

17

A beruházások hatékonysorrendje

n A fejlesztés a jövedelemre kedvezően hatótervek egész sorának elkészítését kívánjameg a legkülönbözőbb területeken. (pl.közegészségügy, közlekedés stb.)

n Az erőforrások csak korlátozott mértékűmegléte arra kényszerít, hogy e tervekközött válasszunk. A hagyományosközgazdaságtanban a piac tölti be ezt aszerepet.

18

A beruházások hatékonysorrendje

n Bármely közgazdaságban a rendelkezésre állóerőforrások jelentős hányadát olyan célokrakell fordítani (közoktatás, közegészségügystb.), amelyeknek hozama nem mutatható kiközvetlenül vagy nincs visszatérülő piaciértéke. Továbbá az elmaradott gazdaságokbanbizonyos rendszeres eltérések tapasztalhatókaz ún. egyéni és a társadalmi költségek között,és ilyen esetekben a piacra való támaszkodásaz erőforrások téves elosztásához vezetne.

19

A beruházások hatékonysorrendje

n Ha adva van egy korlátozott összegűberuházási erőforrás és adottak amegvalósítandó beruházási célok,amelyek teljes megvalósítási költségeazonban meghaladja a beruházásrarendelkezésre álló összeget, hogyanválaszthatjuk ki azokat a beruházásitervváltozatokat, amelyek megvalósításaa ráfordított költségekhez viszonyítva alegnagyobb hozamot biztosítja?

20

A beruházások hatékonysorrendje

n Az egyik lehetőség az ún. “társadalmihatártermelékenység” (social marginalproductivity) mérése.

n Más megközelítés esetén különbséget kelltennünk• helyettesítési: egymást helyettesítő

lehetőségek közötti választás• elhalasztási döntések: a megvalósítási sorrend

meghatározásaközött.

21

A beruházások hatékonysorrendje

n Elhalasztási döntés• Ha feltételezzük, hogy célunk mind “A”-nak,

mind “B”-nek a megvalósítása, de most csakvagy “A”-t vagy “B”-t valósíthatjuk meg és“B”-t vagy “A”-t későbbre hagyjuk, akkor az“A, B” sorrendnek a “B, A”-val szembenielőnyben részesítésének egyetlen indoka azlehet, hogy minden valószínűség szerint “B”hamarabb lesz megvalósítható, ha “A” márelkészült, mint megfordítva.

22

A beruházások hatékonysorrendje

n A fejtegetés célja:• a hatékony sorrend fogalmát érthetőbbé

tenni;• kimutatni, hogy a hatékony sorrend

szükségszerűen változik területenként ésországonként, attól függően, hogy alegfontosabb fejlesztési nehézségek holfordulnak elő és mennyire állandóak.

23

Fejlesztés infrastruktúra-hiány,illetve kapacitástöbblet útján

n Eltekintve a meglehetősen tág határoktól,az infrastruktúra és a közvetlentermelőágazatok közötti kapcsolattechnológiailag nincs meghatározva. Azösszefüggés csak olyan módon jelentkezik,hogy minél magasabb a közvetlentermelőtevékenység egységnyi kibocsátá-sának termelési költsége, annál kevésbémegfelelő a gazdaság infrastruktúrája.

24

Fejlesztés infrastruktúra-hiány,illetve kapacitástöbblet útján

n A gazdaság mint egész szempontjából acél: a közvetlen termelőágazatok növekvőtermelésének lehető legalacsonyabbköltséggel való elérése, beleértve mind aközvetlen termelőtevékenységre, mind azinfrastruktúrára fordított erőforrásokat.

n A termelő ágazatok és az infrastruktúrakiegyensúlyozott növekedésének ideálisesetében: minden lépésnél mindegyikbőlegy keveset valósítunk meg.

25

Fejlesztés infrastruktúra-hiány,illetve kapacitástöbblet útján

n Az elmaradott országokban az igaziszűkösség annak a képességnek a hiánya,hogy az erőforrásokat működésbe ishozzák. Ebből kiindulva megállapítható:• az infrastruktúra és a közvetlen

termelőágazatok nem növelhetők egy ésugyanazon időben;

• előnyben kell részesíteni azt a fejlesztésisorrendet, amely maximálisan segíti,ösztönzi és megkönnyíti a döntéshozatalt.

26

Fejlesztés infrastruktúra-hiány,illetve kapacitástöbblet útján

n Az első feltétel szerint a sorrendek két főtípusát különíthetjük el:• az egyik a fejlődést az infrastruktúra

növelésével kezdi (ábrán “AA1BB2C” pontok)• a másik a fejlesztést a közvetlen termelő-

ágazatokkal kezdi (ábrán “AB1BC1C” pontok)Az első sorrend “fejlődés az infrastrukturálistöbbletkapacitással”, a második pedig“fejlődés az infrastrukturális kapacitás-hiánnyal”.

27

Fejlesztés infrastruktúra-hiány,illetve kapacitástöbblet útján

n A második feltétel szerint az a sorrendrészesítendő előnyben, amely egy élénk,önmagát előrehajtó erő kialakulására nagyobbbiztosítékot nyújt.

n Mindkét sorrend ösztönző és sürgetőhatásokat eredményez, de hatékonyságuk fokaegyiknél a vállalkozói kezdeményezőképesség fokától, a másiknál pedig azinfrastruktúráért felelős állami hatóságokrészéről jelentkező reagálás módjától függ.

28

Fejlesztés infrastruktúra-hiány,illetve kapacitástöbblet útján

n Az alapvető különbség a két tiszta sorrendközött az adott ösztönző erő típusa:• Az infrastrukturális kapacitástöbblet hatása

lényegében inkább megengedő, lehetőségbiztosító, ennek megfelelően inkább csábít,mint kényszerít.

• Egy érezhető hiány lényegénél fogva előidézi,hogy amiatt a kárt szenvedők vagy azok, akika megszüntetéséből előnyhöz jutnak,megkíséreljék megszüntetését.

29

Az infrastruktúra-hiány mellettvégbemenő fejlődés korlátai

n Van egy minimális infrastruktúra-közvetlen termelőtevékenység arány, ahola közvetlen termelés már csak azinfrastruktúra fejlesztése útján növelhető.

n Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezen aponton további termelő-beruházás nemmehet végbe, hanem azt, hogy az összestermelő-beruházások teljes termelőképes-sége nem fog további növekedést mutatni.

30

Az infrastruktúra-hiány mellettvégbemenő fejlődés korlátai

n Sajnálatos módon nem tudjukfelismerni azt a pontot, ahol azinfrastruktúrán túlnövő termelés-fejlesztés ilyen módon saját magagátjává válik éppen azért, mert nincsolyan abszolút akadály, amely valahais kizárná a további termelő-beruházást.

31

Jellegzetes nemzetközitendenciák

n Az infrastrukturális és szolgáltatásiszférákban jelentkező új és legfontosabbnemzetközi tendenciák ismeretenélkülözhetetlen egy olyan kis országszámára, mint Magyarország, amely máralacsonyabb gazdasági fejlettségi szinten isalkalmazkodni kényszerül a gazdaságilagfejlett világban, illetve az Európában, azEU-ban zajló folyamatokhoz.

32

Jellegzetes nemzetközitendenciák

n A mikroelektronikának térhódítása nyománbekövetkező technológiaváltás

n A mikroelektronika révén a kommunikációbanvégbement technológiaváltás

n Az infrastrukturális és szolgáltatási hálózatoknemzetközivé válása

n A globalizálódás mellett a több országra kiterjedőregionalizálódás

n Világhálózatok létrehozásának lehetőségen Infrastrukturális hálózatok világméretűvé válása

33

Jellegzetes nemzetközitendenciák

n Világkereskedelemben megnőtt a szolgáltatásokországok közötti kereskedelmének részaránya

n Alapvetők a változások az állam szerep-vállalásában és az állami tulajdon arányaiban

n Alapvető változások érlelődnek a tercierszektorok munkaerő-igényében

n Az elektronikai bázisú informatika a világpiacleggyorsabban fejlődő ágazatának bizonyul

34

A mikroelektronikatérhódítása, technológiaváltás

n A mikroelektronikának az utóbbi évtizedek-ben végbement térhódítása nyomántechnológiaváltás következett be. Etechnológiaváltás révén teljesen új fejlődésiirányok alakultak ki, korábban ismeretlenlehetőségeket nyújtó új hálózatok, technikaiapparátusok jöttek létre.

n Új, globális távközlési rendszerek jelennekmeg, távközlő világhálózatok épülnek.

35

A mikroelektronikatérhódítása, technológiaváltás

n A csúcstechnikák termelésének terjedése snyomában a magas termelékenység,következésképpen eszközeinek folyamatosolcsóbbodása segíti tömeges alkalmazásbavételüket minden területen, így a hálózatiinfrastruktúrák és a szolgáltatásokszféráiban, sőt mindinkább már aháztartásokban is.

36

A kommunikációbanvégbement technológiaváltás

n A kommunikációban végbement technoló-giaváltás főbb következményei négyrétegben sorakoztathatók fel:• a legbelső burok a digitális technológia

fejlődése• a távközlés különböző ágainak (beszéd-, adat-

átvitel és műsorszórás) közeledése egymáshoz• a hírközlés, a számítástechnika, a szórakoz-

tatóelektronika és a médiák összefonódása• valamennyi más ágazat korszerűsödése

37

A kommunikációbanvégbement technológiaváltás

n Jelen korunkban már szinte kizárólagosancsak azok az ágazatok képesekkorszerűsödni, amelyek felismerik, hogysaját tevékenységükön belül milyenszerepet kaphat, adhat számukra a korszerűinformatika.

38

Infrastrukturális és szolgáltatásihálózatok nemzetközivé válása

n A nemzeti infrastruktúrák hálózataimindinkább nemzetközi rendszerekrészeiként működnek.

n A világméretű rendszerek a csúcstechnikaés technológia természete alapjánterjednek.

39

Infrastrukturális és szolgáltatásihálózatok nemzetközivé válása

n A világgazdasághoz való kapcsolódás mamár alacsonyabb gazdasági fejlettségi szintmellett is megköveteli a nemzetiinfrastrukturális hálózatok nemzetközirendszerekhez csatlakozó kiépítését, illetvea meglévők ennek megfelelő átalakítását,korszerűsítését, az állam ehhez szükségesanyagi hozzájárulását és az ezzelkapcsolatos szabályozási rendmegalkotását.

40

Több országra kiterjedőregionalizálódás

n Európán belül a regionalizálódás az EU-hozkapcsolódik. A legutóbbi évek újtendenciájaként számos infrastrukturálishálózat tekintetében (például az energiaszektorban, a szárazföldi közlekedésben, avízi és légi közlekedésben, atelekommunikációban) jellemzővé válik azEU tagországainak nemzeti infrastrukturálishálózatait egymással összekapcsoló regionálishálózatok fejlesztése.

41

Világhálózatok létrehozásánaklehetősége

n Néhány területen (pl. a távközlésben és a veleösszefonódva fejlődő informatikában,szórakoztató és tájékoztató elektronikában) aviharos technikai fejlődés a világ élvonalábanlévő néhány tőkeerős ország (az USA, illetveegy-egy területen Japán) részére a közeli jövőpotenciális lehetőséget kínál arra, hogyregionális hálózatok rendszerének megkerü-lésével olyan világhálózatokat hozzon létre,amelyek lehetővé teszik a hozzájuk valóközvetlen egyéni csatlakozást.

42

Infrastrukturális hálózatokvilágméretűvé válása

n Az infrastrukturális hálózatok világméretűvéválása a szolgáltatások egyre növekvő részénélemeli át a versenyt az országok, a regionalizáltországcsoportok felett álló, nemzetközikompetitív szféra területére.

n Számos hálózati infrastruktúrában ésszolgáltatásban az EU elmarad az észak-amerikai kontinens és Japán mögött. Akialakult világhálózatokban, stratégiaivilágszövetségekben a nagy európai távközlésiszolgáltatók is csak partnerek lehetnek.

43

A szolgáltatások országok közöttikereskedelmének növekedése

n Az EU országainak többségében aszolgáltatások kereskedelme a teljesexportban valamivel nagyobb, 20-30%.

n A turizmus igen nagy aránya miatt az EUországai közül Görögország 52,Spanyolország 34%-os (1991) szolgáltatás-exportjával emelkedik ki.

44

Változások az állam szerepvállalá-sában, az állami tulajdon arányaiban

n A XX. században az állami szerepvállalásaz elosztó infrastrukturális hálózatoknál (azáram-, víz- és gázszolgáltatás, közlekedés,posta és hírközlés stb.), az üzletiszolgáltatások bizonyos területein (apénzügyi-biztosítási, a vagyonkezelésselkapcsolatos szolgáltatások stb.), továbbá atudomány, a technikai-technológiai kutatásszféráiban fokozatosan egyre nagyobbjelentőséget kapott.

45

Változások az állam szerepvállalá-sában, az állami tulajdon arányaiban

n Már az 1960-as évek derekán mindelterjedtebbé vált az a felismerés, hogy azállami tulajdon nemzeti versenyt is kizáródominanciája gyenge hatékonyságú ésgazdasági irracionalitások forrása. Ezazonban addig nem okozott nagyobbgondot, amíg a gyors gazdasági növekedésbiztosítani tudta ennek költségfedezetét.

46

Változások az állam szerepvállalá-sában, az állami tulajdon arányaiban

n Az 1970-es évek elején, mint ismeretes, aII. világháborút követő, történelmilegpéldátlanul gyors gazdasági növekedésszinte minden gazdaságilag fejlettpiacgazdaságban lassulni kezdett, 1974-1982-ben megtorpant, néhány országbanpedig csökkenése következett be.

n Az állami kiadások azonban továbbnövekedtek.

47

Változások az állam szerepvállalá-sában, az állami tulajdon arányaiban

n Az 1980-as évektől új költségvetésiteherként jelent meg a munkanélküliséggelösszefüggő kiadások finanszírozása. Azországok jelentős részében mind nagyobbköltségvetési hiány keletkezett. Napirendrekerült nemzeti keretek között is az államiszerepvállalás és az állami tulajdonlásújragondolása, kényszerű visszaszorítása.

48

Változások az állam szerepvállalá-sában, az állami tulajdon arányaiban

n Számos gazdaságilag fejlett országbanmegkezdődött a korábban kizárólag államitulajdont képező, és így államiköltségvetésből "közszolgáltatásként"fejlesztett és működtetett közlekedési,hírközlési stb. vállalatok, intézményekrészleges privatizálása, magán- (illetveregionális közösségi) tulajdonba adása.

49

Változások az állam szerepvállalá-sában, az állami tulajdon arányaiban

n Verseny alakult ki olyan területeken is,ahol korábban egyértelmű volt az államitulajdon és szabályozás kizárólagossága.

n E folyamat a hálózati infrastruktúrákat és arajtuk bonyolódó szolgáltatásokat, így aközlekedést, a távközlést, a postát, ahírközlést, a vízgazdálkodást, azidegenforgalmat, sőt az egészségügyet ésaz oktatást egyaránt érinti.

50

Változások az állam szerepvállalá-sában, az állami tulajdon arányaiban

n Az állam szerepvállalásának vissza-vonulása és köztulajdoni hányadánakcsökkenése számos országban ésországcsoportban, így az EU-ban is lassú,fokozatos és előre nem látható, számosproblémával terhes, ellentmondásokkaltarkított folyamatként megy végbe.

51

Változások az állam szerepvállalá-sában, az állami tulajdon arányaiban

n A hálózati infrastruktúrák és a rajtukbonyolódó szolgáltatások részlegesprivatizálását az országok többségébenjobbára megelőzte az azok működtetésére,a költségek elszámolására, az árakképzésére, a profitok nagyságára, afenntartásra, a fejlesztésre irányuló szigorúállami szabályozás törvénybe foglalása és akorszerű felhasználói, fogyasztóiérdekvédelem szervezeteinek a kiépítése.

52

Alapvető változások a tercierszektorok munkaerő-igényében

n Ezek a szektorok munkaerőt felvevőágazatokból munkaerőt leadó ágazatokkáformálódnak. Okai közül kettő:• az élőmunkát megtakarító, de a magasabb

képzettségű munkaerőt igénylő csúcstechnikákés technológiák infrastruktúrákban ésszolgáltatásokban való legutóbbi évekbenfelgyorsult hasznosítása elterjedése

• a privatizációnak a munkaerőköltségekcsökkentésével járó előrehaladása.

53

Alapvető változások a tercierszektorok munkaerő-igényében

n Mivel a gazdaságilag fejlett országokban atercier szektoroknak az összes foglalkoz-tatottakon belüli aránya stabilizálódott, afeldolgozóipari munkaerő átáramlása atercier szektorokba kényszerűen lezárult.Ez az egyik lényeges oka a munkanél-küliség kétszámjegyűvé válásának az EU,illetve a gazdaságilag fejlett országok egyrészében az 1980-as évtized másodikfelétől.

54

Alapvető változások a tercierszektorok munkaerő-igényében

n A terjedőben lévő atipikus foglalkoztatásimódok (a részmunkaidős, az önfoglalkoz-tató és a határozatlan idejű foglalkoztatás)lehetőséget adnak nemcsak a bérek, hanema szociális juttatások mérséklésére, így amunkaerő árának jelentős csökkentésére is,ami egyben a versenyképesség emel-kedésével jár.

55

Az elektronikai bázisú informatikaa leggyorsabban fejlődő ágazat

n Megváltoztatja a gazdasági életet, ahol aglobálissá váló "információs piacon"közvetlen kapcsolatok jönnek létre agazdasági élet szereplői között, lehetővétéve a termék- és a technológiafejlesztőitevékenység, valamint a termeléshatékonyabb megszervezését is (virtuálisvállalatok, távmunka, elektronikuskereskedelem stb.).

56

Az elektronikai bázisú informatikaa leggyorsabban fejlődő ágazat

n Az információs technológiák integrációjá-nak fontos következménye, hogy a gyorsanbővülő nemzetközi számítógép-hálózatokonföldrajzi és politikai korlátozás nélküllehetségessé válik az otthoni, a munkahelyivagy mobil személyi számítógépekenkeresztül az óriási információtömeghez valóközvetlen hozzáférés (lexikonok, könyvek,kereskedelmi adatok stb.) és a sokoldalúközvetlen kommunikáció.

57

Az elektronikai bázisú informatikaa leggyorsabban fejlődő ágazat

n Elemzések hívják fel a figyelmet arra,hogy akik nem sajátítják el az információstechnológiák kezelését gazdaságialanyként, állampolgárként is hátránybakerülnek, mint munkavállalók pedig amunkaerőpiac peremére szorulnak.

n Az új médiumok az információstársadalomból kizárt országokat ésembereket marginalizálják.

58

Az elektronikai bázisú informatikaa leggyorsabban fejlődő ágazat

n A gyorsan növekvő informatikai piachoz ajogi háttér még kidolgozatlan. Hiányoznakaz elektronikus adatcsere szerződéseskapcsolatokra való alkalmazásának jogibiztosítékai.

n Kidolgozatlanok az illegális informatikaitevékenységek, a "teleagresszió" ellenivédekezés eszközei.

59

Az elektronikai bázisú informatikaa leggyorsabban fejlődő ágazat

n Fontos probléma, hogy a technikai adottságokkövetkeztében az informatika eszköz-rendszere, kínálata sokkal gyorsabbanfejlődik, mint a társadalom egészénekalkalmazkodóképessége.

n Reális lehet az a veszély, hogy az informatikaáltal kiváltott egyes negatív társadalmijelenségeket kiterjesztik az informatika teljesegészére, veszélyeztetve a pozitív hatásokelfogadását is.