Az első firkák

• A firkálás kezdete a legtöbb esetben a 2. életév környékére tehető - ez főként a kulturális háttér függvénye

• A rajzolás mint tevékenység önmagában örömszerző folyamat– funkció-öröm

• A nem firkáló gyermek nagyon nehezen tanul meg írni

A firka különböző értelmezései:

• mozgás-nyom

• teremtő játék

• „levezető-szelep”

Firkakorszak

1-3 életévig (Löwenfeld és Brittain, 1957)

A firka „mozgás-nyom”

3 féle rajzoló alapmozgás:

• Felülről lefelé irányuló• Horizontálisan kilengő,

ingaszerű• Nyomó-toló mozgás

• Rudolf Arnheim: A rajzolás, festés, mintázás motorikus magatartásforma, amely a mozgásból származik• Piaget: Ez a szenzomotoros intelligencia kora

• véletlen nyomok

• lengőfirkák

• gomolyag-és körfirkák

Különféle mozgásképleteket tükröző firkák

A firkakorszak egyes fázisai (Székácsné, 1970)

• A papír megmunkálása (1,5 -2 éves gyerek)-

gyűrés, szúrkálás, nyomkodás, tépés

• A véletlen nyomok ismételgetése- kísérletezés, pontok, vonalak húzogatása rendszertelenül

• Lengővonalas firkálás- hurokszerű formák húzása- vonalgombolyag- körfirka

• Az alapformák megjelenése- kör, négyzet, téglalap, háromszög

Az első körök, napok, emberfigurák

1. „funkció-öröm” – a gyermek felismeri a vonalhúzás műveletének élményét, és elkezd rajzolni

2. a firkák megnevezése – az asszociatív, változó elnevezések még nem kapcsolódnak a rajz tartalmához

3. az ábrázolás szándéka – a gyermek előre közli, hogy mit fog rajzolni

4. szinkretikus szemlélet – az alakok, formák részeit egészként értelmezi, és elkülönülten rajzolja le, véletlen firkanyomatát is értelmezi

5. juxtapozíció – véletlenszerű irányok, rendszertelenség, az egymáshoz nem kapcsolódó elemek a gyermek számára a figura megfelelő ábrázolását jelentik

A firkakorszak szakaszai a grafikus közlés szándékai szerint (Löwenfeld, 1970)

Spirálfirka – „én csak csigát tudok rajzolni”

• Kellog szerint a firkálás alakulófélben lévő képi beszéd

• Rendszerezte a firkákat, azonosította a 20 alapfirkát

• Az alapfirkákat az „önmagától tanult művészet” első lenyomatainak tekintette

• Kellog szerint a kisgyermek tudatosan fejleszti magát, sokáig próbálkozik, míg kialakítja egyéni stílusát-

a gyermekrajz az egyéniség első lenyomata

A firkák felfedezője

Rhoda Kellog

Szóródó firka alapfirkákkal

2-4 évesek rajzfejlődésének szakaszai (Kellog)

• Motívumszakasz (1-2 éves kor) - az alapfirkák kialakítása, begyakorlása

• Formaszakasz (3-4 éves kor) - az alapfirkák kombinációja2 alapfirka összekapcsolása – diagram3 vagy több alapfirka összekapcsolása - kombinátum

• Kompozíciós szakasz (4-5 éves kor) – bonyolultabb formák, aggregátumok kialakítása a már önálló jelekként begyakoroltdiagramokból és kombinátumokból aggregátum – félig firka, félig képszemélyes stílusjegyek megjelenése

Rhoda Kellog firkarendszertana

Szóródó vonalas és tömbfirkák

Aggregátumok és kombinátumok

Firkatípusok a megjelenéssorrendjében

zárt tömbfirka

1. Határozatlan vonalkás firka

2. Lengővonalas firka

3. Szóródó firka

4. Cikkcakk firka

5. Zegzugos firka

6. Tömbfirka

7. körkörös gomolyagfirka

8. Spirálfirka

9. Vegyes firka

10.Zártfirka

11.Írást utánzó firka

gomolyagfirka

határozatlan vegyes firka

vegyes firka- zártfirkák és írást utánzó firka

• Kárpáti Andrea: Firkák, formák, figurák

Dialóg Campus Kiadó, Pécs, 2001

• Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana

Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000

A rajzokat a gödöllői Palotakert Óvoda kiscsoportos óvodásai készítették.

Felhasznált irodalom: