Adóharmonizáció az Európai Unióban

Balogh ZoltánNyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegédbalogh_nyf@yahoo.com

Az Európai Unió pénzügyei 2005/2006. tanév 1. félév

Adózás a modern demokráciákban

Az adózás a kormány által a magánszemélyekre és a szervezetekre kivetett kötelező befizetéseket jelenti, amelyeknek célja, hogy az állam bevételhez jusson a közjavak és szolgáltatások finanszírozásához, hogy ezáltal kontrollálhassa a gazdaság magánkiadásainak volumenét, melynek fontos gazdaságpolitikai szerepe van.

Az adó feladatai

közkiadások fedezése makrogazdasági konjunktúraszabályozó

és orientáló eszköz növekedés ösztönző eszköz

(adókedvezmény, -mentesség) redisztribúciós eszköz

EU költségvetés és adózás

a GDP jóval kisebb hányadát (maximum 1,24 %) osztja el újra, mint a tagállamok (40-55 %)

Kiadásai fedezésére a közösség közvetlenül nem vet ki adókat

Közösségi adópolitika

a jogi szabályozás célja egyenlő versenyfeltételek biztosítása az egységes belső piacon, azaz annak a megakadályozása, hogy a nemzeti adórendszerek közötti különbségek torzítsák a tagállamok közötti kereskedelmet.

A harmonizáció előzményei

Különböző adóztatási hagyományú tagállamok

Nincs egyöntetű álláspont arra vonatkozóan, hogy milyen mélységig lehet egységesíteni az adópolitikákat

A nemzetgazdaságok költségvetési önállóságának védelme

Adóharmonizáció fogalma

A tagállamok közötti adózási különbségek csökkentését célozza az adóharmonizáció, amelynek keretében a tagállamok adózással kapcsolatos jogszabályait közelítik egymáshoz.

Adóharmonizáció formái Teljes adóharmonizáció (például az egységes európai társasági adó

bevezetése) Részleges adóharmonizáció esetén az egyes tagállamok

adómértékeinek az egymáshoz történő igazítását irányozzák elő

A pozitív adóharmonizáció esetében közösségi jogszabályok segítségével közelítik egymáshoz a tagállamok adójogszabályait.

A negatív adóharmonizáció annak a célnak az érvényesítését jelenti, hogy a tagállamok adójogszabályai közötti különbségek ne eredményezzenek önkényes megkülönböztetést vagy protekcionizmust, miközben maguk a különbségek fennmaradnak.

Szubszidiaritás elvén alapuló jogharmonizáció: a tagállamok törvényhozása segítségével teszik egymással kompatibilissé a nemzeti adójogszabályokat.

Adóharmonizációs nézetek Egységesség: a tagállamok adópolitikái és

adórendszerei közötti különbségek megszüntetésére, az adónemek és az adókulcsok egységesítésére irányul.

Együttműködés: Figyelembe veszi a tagállamok érdekeit is, ezért differenciált megközelítést javasol, és megelégszik a tagországok közötti együttműködéssel az adópolitikában.

Közvetett adók

A bizottság 1960-ban állított föl először olyan munkabizottságokat, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy tanulmányozzák az adóharmonizáció lehetséges alternatíváit.

1967 - Általános forgalmi adóról szóló irányelvek 1970 - Werner-jelentés 1994 - döntés a kulcsok egységesítéséről:

a normál kulcs minimális értéke 15% a kedvezményes kulcs pedig legalább 5%.

Közvetett adók Jogforrás - Római Szerződés: 93. Cikk

„ A Tanács a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal való konzultáció után, a 7/a. Cikkben meghatározott határidőn belül, egyhangú döntéssel meghozza azokat a rendelkezéseket, amelyek a belső piac létrehozásának és működésének érdekében a forgalmi adók, jövedéki adók és a közvetett adóztatás egyéb formáira vonatkozó jogalkotás harmonizációját célozza. "

Közvetett adók - Kihívások

Egységes- vagy Kétkulcsos rendszer a forgalmi adónál

A jövedéki adónál és a fogyasztási adónál a közeledést a nemzeti egészségügyi, a környezetvédelmi és az energiapolitikában meglévő különbségek nehezítik

A „származási ország” vagy a ,,rendeltetési ország” szerinti adóztatás elve

Célország elve

AZ EXPORT ADÓMENTES AZ EREDET HELYÉN

AZ IMPORTÁLÓ VETI KI AZ ÁFÁT SAJÁT SZABÁLYAI SZERINT

Származási ország elve

AZ ELADÓ A SZÁRMAZÁSI ORSZÁG SZABÁLYAI

SZERINT SZÁMÍT FEL ÁFÁT AZ ÁRBAN, ÚGY MINTHA

BELFÖLDRE ÉRTÉKESÍTENE

ÁFA kulcsok néhány tagállamban

Ország Ált. %. Kedv. %. Ország Ált. %. Kedv. %.

Ausztria 20 10 Olaszország 20 10Belgium 21 6 Luxemburg 15 12Dánia 25 - Hollandia 19 6

Finnország 22 17 Portugália 17 5Franciaország 19,6 5 Spanyolország 16 4

Németország 16 7 Svédország 25 12

Görögország 18 8 Egy. Királyság 17 5

Írország 20 12,5 Magyarország 25 12

ÁFA kulcsok a csatlakozó országokban

OrszágNormál adókulcs

MértékeCsökkentett adókulcs

Mértéke

Ciprus 15% 5%

Csehország 22% 5%

Észtország 18% 5%

Lengyelország 22% 7% és 3%

Lettország 13 % 9%

Litvánia 18% 9% és 5%

Magyarország 25 % 12 %

Málta 15% 5%

Szlovákia 19%

Szlovénia 20% 8,5%

Közvetlen adók

Társasági adó

Személyi jövedelemadó

Társasági adókulcsokOrszág 1998 1999 2000 2001

NSZK 56,66 52,31 51,63/42,80 39,36

Belgium 40,17 40,17 40,17 40,17

Olaszország 41,25 41,25 41,25 40,25

Spanyolország 35,0 35,0 35,0 35,0

Hollandia 35,0 35,0 35,0 30/35

Görögország 40,0 40,0 25/35/40 25/35/37,5

Portugália 37,40 37,40 35.2 35.2

Dánia 34,0 32,0 32,0 30,0

Ausztria 34,0 34,0 34,0 34.0

Franciaország 41.68 40,0 36,66 35,33

Írország 32.0 28,0 24,0 20,0

Egyesüli királyság 31,0 31,0 30,0 30,0

Luxemburg 37,45 37,45 37,45 37,45

Svédország 28,0 28,0 28,0 28,0

Finnország 28,0 28,0 29,0 29,0

Lengyelország 36,0 34,0 30,0 28,0

Csehország 35,0 35,0 31,0 31,0

Magyarország 18,0 18,0 18,0 18,0

Személyi jövedelemadó

Egyenlő elbánás alapelvének érvényesítése minden tagállamban az EU összes állampolgárára vonatkozóan