Megoldható egyenlőtlenségek: férfiak és

nők a társadalomban

Dr. Szekeres Valéria

ÓE Bánki Donát Tagkollégium2011. október 26.

A társadalmi nem fogalma

Társadalmi nem (gender): a biológiai nemre rárakódó társadalmi elvárások és lehetőségek olyan halmaza, ami a szocializáció terméke; a férfi és a nő társadalom által formált képeTartalma korszakonként, országonként és kultúránként változóHatást gyakorol a gondolkodás- és viselkedésmódra, az értékrendre és a felnőttkori szerepekre A nemek biológiai, társadalmi különbsége az identitásformálás elemévé válik

Szocializáció: az egyén társadalomba való integrálódásának folyamata, amely során elsajátítja a beilleszkedéshez szükséges szabályokat és normákatPatriarchális társadalmi viszonyok → férfiak által képviselt értékek magasabbrendűségeEltérő nemi jellegzetességek → kedvesség, figyelmesség, alárendeltség elvárása lányoktól; versenyszellem, határozottság, önállóság elvárása fiúktól Szerepminták továbbítása a társadalmi intézményrendszereken keresztül

IskolaFormális tanterv: célja a tantárgy specifikus készségek tanításaRejtett tanterv: a társadalom értékrendjének, elvárásainak elsajátíttatása. A nemek közötti különbségek tudatosítása. A tanuló neme szerint eltérő elvárások és tanári hozzáállásA hagyományos női foglalkozásokba való terelés, a „jobb magatartás„ elvárása a lányok esetébenFiúk több figyelmet kapnak; az eltérő elvárások miatt a lányok önbecsülése alacsonyabb, így kevesebb az esélyük önálló problémamegoldásra

TankönyvekNemi ideológiájuk tradicionálisSztereotípiák fenntartása, fiúk és lányok eltérő ábrázolása = az egyenlőtlenség újratermeléseFiúk: aktivitás, agresszivitás, objektivitás, önállóság, racionalitás, határozottság, versenyszellemVáltozatos környezet, közszféra, számszerű előfordulás szerint több fiú, mint lányLányok: passzivitás, érzelmesség, önállótlanság, háziasság, gondoskodás, gyengédség, szépség Háztartás, otthoni gyermeknevelési környezet, privát szféra, csekély előfordulásTantárgyak és tankönyvek szexizmusa, a tananyag a valóság egy bizonyos reprezentációja, a kisebbségek kirekesztése

Média

"Bulvár média" (TV és magazinok) tradicionális gender szerepeket mutat és támogatFehér férfiak túlreprezentálvaSzexista viccek (jocular sexism)Nők Lapja: a legrangosabb az óriási számú női lapok közül. Fő rovatok: hírességek, sztárvilág; divat, konyha, kertészkedés, horoszkóp, ezotéria, családi problémák (pszichológiai tanácsadás), szerelem, egészség (szülés, diéta), társkereső stb.Reklám: nemi szegregáció és exklúzió; sztereotíp szerepekben való bemutatás

Foglalkozási szegregáció, KSH

Egyéni foglalkozások megoszlásanők férfiak

Teljesen szegregált(90-100%-os nőarány)Erőteljesen szegregált(60-89%-os nőarány)Kiegyensúlyozott(40-59%-os nőarány)Erőteljesen szegregált(60-89%-os férfiarány)Teljesen szegregált(90-100%-os férfiarány)Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0Foglalkozások száma 628,0 617,0 627,0 612,0 X XFoglalkoztatottak száma, ezer fő 3692,5 3809,3 3921,9 3879,4 X X

26,8

26,4 27,1 28,9 1,5 46,0

26,0 24,3

11,0

18,0

10,1

12,7

16,7 16,4 15,3 15,2 12,9

19,6

14,8

26,1

19,8 41,6

28,2

A foglalkoztatott

2008. évi megoszlása

11,5 10,9 11,7 31,6 1,6

27,7

19,4

Szegregáció1994 1999 2003 2008

Foglalkozás Arány az összes

alkalmazotton belül, %

A nők aránya az adott

foglalkozáson belül, %

A férfiak keresete a nők

keresetének százalékában

Eladó 5,50 73,0 112,20

Tehergépkocsi-vezető 2,80 0,40 X

Gyártósori összeszerelő 2,70 61,7 130,70

Irodai adminisztrátor, írnok 2,40 93,70 110,80

Lakás-, intézménytakarító 2,30 92,80 103,30

Általános iskolai tanár, tanító 2,20 84,70 101,00

Egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkások) 1,80 12,40 101,80

Lakatos 1,70 0,60 X

Egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói 1,60 2,30 126,90

Felszolgáló, vendéglátóipari eladó 1,50 63,70 110,80

Könyvelő (analitikus) 1,40 94,30 150,10

Pénzügyi ügyintéző 1,40 85,60 131,0

Raktárkezelő 1,30 23,40 109,50

Vagyonőr 1,30 6,60 123,80

Kőműves 1,30 0,50 X

A tizenöt legnépesebb szakmában a nők és a férfiak bruttó keresete, KSH, 2008

Nők és férfiak közötti bérrés magasabb (Borbély, 2007): - ha magasabb a képzettségi szint,- ha magasabb a bérkategória (max. 35%), - ha nagyobb létszámú a vállalat,- ha nagyobb a nők aránya,- ha kisebb a települési hierarchia,- ha magasabb a gyermekszám (max. 2 gyermekig),- a 35-39-es korosztályban (27,7%)- egyes női dominanciájú, alacsony átlagbérű ágazatokban

Horizontális Vertikális szegregáció

Férfiak és nők különböző pályákon, gazdasági területen, szektorokban, foglalkozásokban helyezkednek elPályán belüli szegregáció (sebész ↔ gyerekorvos)Oka: az eltérő nemi szocializáció és a nemi szerepeknek való megfelelés igényeFeminizálódás folyamatának magyarázata

Foglalkozási hierarchiában a beosztási szinteken egyre feljebb haladva, akkor is csökken a nők aránya, ha a pozícióra alkalmas szakemberek között a férfiakéval legalább azonos az arányuk (tanító ↔ iskolaigazgató) Üvegplafon jelenségeOka: a nemre, a szervezetre, és a társadalmi környezetre visszavezethető tényezők

Nemre visszavezethető tényezők

Eltérő nemi szerepnevelés Lányoknál empátia, odafigyelés, altruizmus, önfeláldozás, alkalmazkodóképesség. Fiúknál önérvényesítés, agresszivitás, karriervágy, versenyszellem ≈ menedzser tulajdonságok (és még racionalitás, határozottság, magabiztosság, függetlenség) => a nők által elvárt jellegzetességek éppen ellentétesek a menedzseri szerep igényeivel Nők önbizalma alacsonyabb, saját munkájukat, képességeiket leértékelik, teljesítményüket „külső tényezőknek” hajlamosak tulajdonítani

Szervezet működésére visszavezethető tényezők

Patriarchális szervezet strukturált mobilitási, előrelépési lehetőségei hozzájárulnak a nemi szegmentáció fennmaradásához Ha a cégbe bejutáskor a foglalkozások már eleve nemek szerint szegmentálódnak, akkor az meghatározza a további előrejutási lehetőségeket (pl. nők tömegei a bürokratikus szervezetek és cégek alsó szintjein; „marriage bar”)Vezető pozícióban a nők csupán jelképes szerephez jutnak token: azon csoportok és személyek, akik egy közösségen belül elenyésző, 10-15%-os kisebbségben vannak; állandó bizonyítási kényszer

Nem, szervezet és a társadalmi környezet együttes

hatásaTényezők közötti interakció határozza meg az egyén attitűdjeit, magatartását és lehetőségeitKarrier alakulása az egyéni jellemzők, a szervezeti kontextus és a társadalmi-intézményi rendszer kölcsönhatásában zajlik, eltérő hangsúlyokkal a különböző karrierszakaszokbanNők alacsonyabb szintű karrier-lehetőségeit okozhatja a férfiakkal szembeni alacsonyabb fokú céltudatosság és tervfelállítás, a korlátozott előrejutási arányuk miatti szinte kizárólagos feladatorientáltság, és az elenyésző társadalmi szerepük miatt a szervezeti segítség hiánya

Társadalmi sztereotípiákNők által végzett tevékenységek társadalmi alulértékelése; munka = keresőtevékenység => a fizetetlen házimunka 3/4 –ének elvégzése miatt a nők nem megbecsült munkaerőPénzkeresés nemenként eltérő jelentéstartalma férfiak gazdasági-társadalmi szerepe középpontjában a keresőtevékenység áll; nők számára elsődleges fontosságúnak tartott a család, a feleség státusza => társadalmi megítélés a férfihoz kapcsolja a megfelelő vezető fogalmát

Globális erőfeszítésekUNIFEM létrejötteVilágbank és Harvard Egyetem együttműködése a gender elemzés koncepciójának kidolgozására1995: 4. Nemzetközi Nőkonferencia, PekingGender mainstreaming (GM): minden egyes szinten és minden egyes szakaszban megvalósítani a politikai eszközök nemekre való hatásának felmérését a gender egyenlőség elérése érdekébenGender közgazdaságtan : a gender szerinti egyenlőtlenségek a gazdaságban miként tükröződnek és hogyan csökkenthetők a társadalmi jólét érdekében

EU irányelvek1993: ”egyenlő lehetőségek a nők és férfiak számára” (Európai Strukturális Alap)Amszterdami Egyezmény, 1997: GM jogi alapjai az EU-banEurópa Tanács, 1998: „a GM a programalkotás átszervezése, javítása, fejlesztése és értékelése a gender egyenlőség lehetőségének a politika minden szintjén és stádiumában való beépítése érdekében …”EU a gender egyenlőségről: a demokrácia kiterjesztése a nőkre

EU irányelvek1993: ”egyenlő lehetőségek a nők és férfiak számára” (Európai Strukturális Alap)Amszterdami Egyezmény, 1997: GM jogi alapjai az EU-banEurópa Tanács, 1998: „a GM a programalkotás átszervezése, javítása, fejlesztése és értékelése a gender egyenlőség lehetőségének a politika minden szintjén és stádiumában való beépítése érdekében …”EU a gender egyenlőségről: a demokrácia kiterjesztése a nőkre

Az egyenlőség érdekében tett lépések az üzleti élet szükségszerűségei

A diverzifikációra érzékeny szervezet hatékonyabban tud toborozni olyan munkaerő piacon, amit magát is a diverzifikáció jellemezAz a szervezetnek az alkalmazottak diverzifikáltságára való érzékenysége maximalizálja az alkalmazottakban rejlő potenciál kihasználtságátA diverzifikációra érzékeny szervezet hatékonyabban tud működni kulturális határokon és országhatárokon keresztülA megfelelően irányított diverzifikált munkaerő inkább lesz kreatív, és érzékeny a szervezet számára adódó lehetőségek egy szélesebb skálájára (Kirton and Greene, 2005)

A szervezeti tökéletesség mérésére használt módszer kimutatta, hogy azok a cégek ahol a felső vezetésben három vagy több nő vesz részt, kilenc területen jobban szervezettek (McKinsey Women Matter Report, 2007):

– Vezetői képességek

– Irányítás– Elszámoltathatós

ág– Koordináció és

ellenőrzés– Innováció– Külső orientáció– Üzleti

alkalmasság– Motiváció– Munkakörnyezet

és munkaértékek

Svéd összehasonlítás: a tőzsdén szereplő 24 olyan cégnél, ahol az igazgatótanács tagjai között a nők aránya csaknem 40 %-os, a profit magasabb volt és a jövedelmezőség gyorsabban nőtt, mint annál a 24 cégnél, ahol egyáltalán nincs nő az IT-ben (Smith and Bettio, 2008)

Gender egyenlőség közgazdasági szemszögből

A munkaerőpiac nemek szerinti szegregált természetének feloldása azt jelentené, hogy az egyik nem bizonyos szektorokban való koncentrálódásának megszüntetése folytán a társadalmi reprodukció költségei egyenlőbben oszlanának meg a szektorok és a cégek között

A fizetetlen gondozási és háztartási munka közgazdaságilag fontos, de a mainstream közgazdasági elméletek és politika hajlamosak nem figyelembe venni a hozzájárulást a gazdaság teljesítményéhez. Pedig a háztartások a háztartási munka és a fizetett munka elvégzésével bővítik hozzáférésüket a javakhoz és szolgáltatásokhoz, mindkettő növeli a gazdasági jólétetAz olyan szolgáltatásokba való befektetés, amely segíti a nőket és férfiakat, hogy összeegyeztessék a hivatásukat és családi feladataikat hasonló az infrastruktúrába való befektetéshez

Gender egyenlőség és gazdasági növekedés

Az EU és az USA között 1980 és 2002 között fennálló egy felnőttre jutó átlagos éves munkaidőben megfigyelhető eltérés felerészben magyarázható a munkaidők közötti különbséggel, a másik fele pedig a foglalkoztatottsági ráta különbségévelMindkét különbség a nők viselkedéséből adódik, akik:– az angol-holland modell szerint

részmunkaidőben– a mediterrán modell szerint jóval kisebb

arányban vannak jelen a munkaerőpiacon(Smith and Bettio, 2008)

Politikai következetlenség: a magasan kvalifikált nők alacsony szintű foglalkoztatása az első számú példa a oktatásba való befektetéssel kapcsolatos inkoherens szemléletmódra Ha hipotetikusan megvalósulna a két nem közötti teljes egyenlőség, és a nők foglalkoztatottsága, valamint bérekkel kifejezett termelékenysége utolérné a férfiakét, akkor a GDP Magyarország esetében maximálisan 27 %-kal növekedhetne egyik évről a másikra(Löfström, 2008)

Gender egyenlőség és a költségvetés

Ha nagy az informális gazdaság aránya, a nők kisebb arányban vesznek részt a formális gazdaságban. Az adó és járulékbevételekből hiányzik a női munkaerő potenciális hozzájárulásaTekintettel az idősödő társadalomra és a függőségben élők növekvő arányára, ez a hozzájárulás különösen fontos lenne

Németország, 1999: az infrastruktúra fejlesztésére szükséges becsült összeg: – 7.4 milliárd EURO

Bevételek, melyeket a munkába visszatérni szándékozó anyák (legalább egy 2-12 éves gyermek) integrálása generálna– adóbevételek: 9 milliárd EURO– egyéb hozzájárulások: 15,6 milliárd

EURO(DIW, 2002)

Gender egyenlőség és termékenység

Az alacsony termékenység potenciális negatív visszahatásai a munkaerőpiacra:– Egyensúlyvesztés a nyugdíjrendszerben– A állami (és családi) költségvetés

növekvő kiadási arányai egészségügyre – Foglalkoztatottsági illetve

szakképzettségi hiány a munkaerőpiacon

Ahogy a nők fokozatosan integrálódnak a munkaerőpiacra– a jövedelmük nő, kiszolgáltatottságuk

csökken– lehetőségük nyílik arra, hogy több

gyereket engedjenek meg maguknak még akkor is, ha kevesebb időt tudnak otthon tölteni

Term

éken

ység

i rát

a

Azok aránya, akik egyetértenek az állítással: a férfi dolga pénzt keresni, a nőé, hogy ellássa a családot és a háztartást

Term

éken

ység

i rát

a

Azok aránya, akik egyetértenek az állítással: a férfi dolga pénzt keresni, a nőé, hogy ellássa a családot és a háztartást

http://www.oecdobserver.org/news/fullstory.php/aid/1664/Does_gender_equality_spur_growth_.html

• D’Addio and d’Ercole, OECD Social, Employment And Migration Working Papers, No. 27, November 2005

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!