A klímaváltozásokról

Post on 06-Jan-2016

22 views 0 download

description

A klímaváltozásokról. 2. rész. KFKI Veterán Klub, 2013. március 1. Berényi Dénesre emlékezve. Áttekintés az előadás első részéről. Globális felmelegedés! Végveszélyben az emberiség! - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of A klímaváltozásokról

A klímaváltozásokról

KFKI Veterán Klub, 2013. március 1.

Berényi Dénesre emlékezve

2. rész

Áttekintés az előadás első részéről

Globális felmelegedés! Végveszélyben az emberiség! Az ember maga a hibás! Üvegházhatású gázok! Klímavédelem! Nemzetközi klímakonferenciák! Szén-dioxid kvóták, nemzetközi egyezmények! Egyes országok elszabotálják! Hazánkban már klímavédelmi államtitkár is van! Ezt ma már mindenki tudja! Csak néhány ördögfattya klímaszkeptikus tagadja! Minden időjárási anomáliát a globális felmelegedésre fognak, még a 2009-10-es szokatlanul hideg telet is.

Vizsgáljuk meg a tények szemszögéből ezeket az állításokat! Előbb azonban szedjük rendbe őket.

1. Földünk globális klímája melegszik.

2. Ez rendkívüli, soha nem látott jelenség,vagy legalábbis soha nem látott mértékű.

3. A felmelegedés az ipari forradalommal kezdődött, ez bizonyítja, hogy a felmelegedés oka az emberi tevékenység.

4. A katasztrofális felmelegedést az üvegházhatású gázok hatalmas mennyiségű emissziójával okozzuk, a fosszilis energiaforrások elégetéséből származó szén-dioxiddal, az iparszerű állattenyésztésből és a rizstermesztésből származó metánnal.

5. Meg kell fékeznünk az emissziót, különben végveszélybe rohanunk, kihal az emberiség, soha nem látott kihalás sújtja az élővilágot.

Paleoklimatológia

Rétegvastagság CsapadékJégfúrások 18O/16O arány Hőmérséklet Szerves zárványok C14 Légbuborékok A levegő összetételeCseppkövek.Fák évgyűrűi.Tengeri és tavi üledékrétegek.

1. Földünk globális klímája melegszik.

Pontosítottam az állítást

A legutóbbi három évszázadban melegedett a klíma. Hogy még most is melegszik-e, azt majd néhány évtized múlva megtudjuk.

2. Ez rendkívüli, soha nem látott jelenség.

Cáfolva. A klíma alapulajdonsága a változás.

2. Ez rendkívüli, soha nem látott jelenség,vagy legalábbis soha nem látott mértékű.

A második változat is cáfolva. Ellenpéldát mutattam a mainál nagyságrendekkel hevesebb felmelegedésről.

A glaciális olvadékvíz mennyisége

Fairbanks, R. G., Nature, Vol. 342,

pp. 637-642, 1989.

Az alacsonyabbik csúcs: i.e. 8750 körül. A tengerszint 10 év alatt 7 métert emelkedett. (Ma évi 2-3 mm.)

A magasabbik csúcs i.e. 11500 körül, a pleisztocén-holocén átmenet kezdete.

3. A felmelegedés az ipari forradalommal kezdődött.

Cáfolva. A mai felmelegedés 1700 körül kezdődött.

1700

Behringer, Wolfgang: A klíma kultúrtörténete. Corvina Kiadó, Budapest, 2010

4. A katasztrofális felmelegedést az üvegházhatású gázok hatalmas mennyiségű emissziójával okozzuk, a fosszilis energiaforrások elégetéséből származó szén-dioxiddal, az iparszerű állattenyésztésből és a rizstermesztésből származó metánnal.

Megmutattam, hogy bár tényleg rengeteg szén-dioxidot és metánt bocsátunk az atmoszférába, hiányzik az összehasonlítási alap. Még nagyságrendileg se tudjuk, mennyi a természetes emisszió, enélkül pedig nem mondhatjuk ki, hogy az antropogén emisszió dominál.

Elmondtam, hogy a légkör szén-dioxid-koncentrációjának változásáról ellentmondóak az adatok.

Nem valósak tehát azok az érvek, amelyekkel azt igyekeznek bizonyítani, hogy a mai felmelegedést az ember okozza. Az eddigiek nem bizonyítják, hogy az ember okozza a felmelegedést, de azt se bizonyítják egyértelműen, csak valószínűsítik, hogy nem az ember okozza.

Megmutattam::1000 éve is melegebb volt, mint ma.2000 éve is melegebb volt, mint ma.4200 éve is melegebb volt, mint ma.125 000 éve is melegebb volt, mint ma.

Egyiket sem okozhatta az emberi tevékenység, mindegyiket az embertől független természeti jelenség okozta. Akkor nem feltételezhetjük, hogy épp ezt a mait az ember okozza, amikor az erre vonatkozó állítólagos közvetlen bizonyítékok sorra megdőltek.

A globális felmelegedést nem az emberi tevékenység okozza, hanem az embertől független természeti jelenség.

Ha nem mi okozzuk a felmelegedést, akkor meg sem akadályozhatjuk. A „klímavédelem” áltudományos humbug.

Azt jelenti ez, hogy felesleges volt minden, amit a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére eddig tettünk? Nem jelenti azt, mert ezzel a fosszilis energiaforrásokkal való takarékosságot szolgáltuk.

6. Meg kell fékeznünk az emissziót, különben végveszélybe rohanunk, kihal az emberiség, soha nem látott kihalás sújtja az élővilágot.

Bontsuk kétfelé a problémát.

1. Okozhat-e tömeges kihalást, okozhatja-e az emberiség pusztulását a sokáig tartó melegedés?

2. Milyen klimatikus jövő várható? Tényleg beláthatatlan ideig eltart a melegedés?

1.Okozhat-e tömeges kihalást, okozhatja-e az emberiség pusztulását a sokáig tartó melegedés?

Az emberiség már számos nagy lehűlést és felmelegedést túlélt, glaciálisokból interglaciálisokba, interglaciálisokból glaciálisokba való átmeneteket, mindet túlélte, pedig még nem állt rendelkezésére a mai fejlett technika. Az élővilág fajai közül az ember tud legjobban alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, mert a többi faj csak biológiailag alkalmazkodhat, az ember műszaki eszközökkel is.

Az élővilág története során öt katasztrofális kihalásról tudunk.

1. 1-2 milliárd éve „hógolyóvá” fagyott a Föld. A tengerek az egyenlítőig befagytak 1000 m mélyen. Még csak archaeumok és prokarióták éltek, főleg az előbbiek nagyon szélsőséges viszonyokat kibírnak, spóra formában az utóbbiak is.

2. 600-800 millió éve (egy 2010-es publikáció szerint 715,5 millió éve, P. A. Cohen et al., Harvard Gazette, Nov. 19, 2010, to be published in Science) megint hógolyóvá fagyott a Föld. Már éltek többsejtűek, feltételezések szerint a vulkáni vidékeken élték túl.

3. 450 millió éve is volt egy 75%-os kihalás. Valószínű oka: lehülés.

4. 252 millió éve a perm-triász kihalást (nagy kihalást) 40 km körüli átmérőjű kisbolygó becsapódása okozta az Antarktisz mellett. Az ismert fajok 90%-a, a tengerekben 95%-a halt ki.

5. 65 millió éve a kréta-tercier kihalást 15 km körüli átmérőjű kisbolygó becsapódása okozta a Yukatan-félsziget peremén. Az ismert fajok 65%-a halt ki.

Megjegyzendő még: a nagy kihalások mindig nagy ugrást készítettek elő az élővilág fejlődésében nagy ökológiai cellák szabaddá tételével.

• Az első hógolyókorszak után népesítettük be a Földet mi eukarióták.

• A második hógolyókorszak után népesítettük be a Földet mi állatok.

• A perm-triász kihalás után népesítették be a Földet a hüllők és a nyitvatermők.

• A kréta-tercier kihalás után népesítették be a Földet az emlősök és a zárvatermők, az utóbbiakkal együtt alakult ki a rovarok hatalmas változatossága.

2. Milyen klimatikus jövő várható? Tényleg beláthatatlan ideig eltart a melegedés?

Egyenletet felállítani nem tudunk. Csak a múltból következtethetünk a jövőre.

Nézzük a múltat három időléptékben!

T

t

N1x108 év

N2x106 év

Jelen

T

t

20-30x103 év

80-100x103 év

Jelen

Behringer, Wolfgang: A klíma kultúrtörténete. Corvina Kiadó, Budapest, 2010

A vikingek Grönlandon

Pártai Lúcia adata Tatárjárás, 1241-42

Mátyás király, 1458. I. 28.

Wolf minimum, 1290-1340Spörer minimum, 1420-1500

Maunder minimum,1645-1715

NémetalföldiKorcsolyázósképek

Maximum időszámításunk kezdetén

Minimum a népvándorláskorában

The Effects of Solar Variability on Earth's Climate:A Workshop Report, The National Academies Press, 2012, ISBN-10: 0-309-26564-9ISBN-13: 978-0-309-26564-5

Van épeszű ember, aki így folytatná, így extrapolálná ezt a görbét, ahogy a klímahisztérikusok teszik?

Én így folytatnám!

0

Meddig tart a melegedés? Mikor fordul újabb lehűlésbe?

Semmi biztosat nem tudhatunk, de nem lehetetlen, hogy most!

H. Weiss, New Scientist, 06 August 2012

„Évszázados aszály”I.e. 2200 Akkád birodalomI.e. 1100 Egyiptomi Újbirodalom, Hettita birodalom, Mükéné

I.sz. 900 Tang dinasztia, Kína, Maja birodalom

J. Esper et al., Orbital forcing of tree-ring data, Nature Climate Change, 8 July 2012

Livingston, W. And Penn, M., Eos, Vol. 90, No. 30, ( 2009 )

2008–10-es naptevékenységi minimum: 2004 óta 821 napfoltmentes nap, a minimum során átlagosan szokásos 486 helyett.

2013-ra várható naptevékenységi maximum: még most is gyenge a naptevékenység. X kategóriájú fler idén még csak egy volt, az se a Föld felé irányult. A denveri napfoltszám átlaga 2013 februárjára 59,5, tehát a nemzetközi napfoltszám jóval 50 alatt volt.

Lehet tehát, hogy kezdődik egy új kis jégkorszak.

Majd meglátjuk.

Why Antarctic sea ice cover has increased under the effects of climate changeBritish Antarctic Survey Press Release, 11 Nov 2012

Köszönöm a figyelmet.