Post on 10-Jan-2016
description
A bevándorlási politika néhány kritikus pontja az Európai
Unióban
Szalayné Sándor Erzsébet
PTE ÁJK
2009. november 5.
Gazdasági integrációból érték- és jogközösség
1. 1950-es évek: egységes gazdasági térség – egyedüli cél
2. 1970-es évek: hiányzó jogalkotási felhatalmazás ellenére pro-aktív bírói gyakorlat kezdete az alapjogok/emberi jogok védelmére
3. 1980-as évek: közös piac érdekében gazdasági nyitás a „világ” felé, illetve világjelenségek kölcsönhatása következtében a gazdasági kapcsolatok emberi jogi feltételekhez kötése (pl. loméi ill. cotonou-i megállapodások)
Gazdasági integrációból érték- és jogközösség
1. 1990-es évek első fele: rendszerezett, írott jogi keretek kezdeti dokumentumainak kialakítása, háttér-kutatások
2. 1990-es évek második fele: schengeni rendszer működésének első tapasztalatai – belső határnyitás és ennek migrációs hatásai
3. Uniós, közös bevándorlási (és menekültügyi) politika kialakításának halaszthatatlan igénye
4. Tamperei Program (1999) – 5 évre pontos menetrend
5. Hágai Program (2004) – 5 évre 10 prioritás
6. Lisszaboni Szerződéssel módosított alapító szerződések – hatáskör-bővítés
Hatáskör-allokáció az Unióban2010-től
A szabadságon, a biztonságon és jog érvényesülésén alapuló térség (EUSz/LSz V. cím: 67-89. cikk)
Ezen belül a 2. fejezet: A határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák (77-80. cikk)
Eszköz: közös bevándorlási politika kialakítása (79. cikk) Cél:
- migrációs hullámok hatékony kezelése- méltányos bánásmód a jogszerűen tartózkodók számára- illegális bevándorlás megelőzése- emberkereskedelem megelőzése
EU-s jogalkotás témái
Beutazás és tartózkodás feltételei
- vízumok
- hosszú távú tartózkodási engedélyek
- családegyesítési célú tartózkodási engedélyek Jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok
jogi státusa illetve az EU tagállamok között való szabad mozgásuk feltételei
Illegális bevándorlás és jogellenes tartózkodás – beleértve a kitoloncolást és repatriálást is
Küzdelem az emberkereskedelem ellen – különös tekintettel a nők és gyermekek kereskedelme ellen
Fogalmak - szóhasználat
Személyek szabad mozgása megengedett az Európai Unión belül- gazdasági célú
- egyéb, nem gazdasági célú
Kikre vonatkozik? Gazdasági célú (munkavállalás, önálló jövedelemszerző
tevékenység) átmeneti vagy tartós formában: - uniós polgár – tagállami állampolgár és hozzátartozói- (rövidebb ill. hosszabb) tartózkodási engedéllyel rendelkező legális
bevándorló (nem rendelkezik egyetlen EU-s tagállam állampolgárságával sem)
Nem gazdasági célú: uniós polgár valamint legális bevándorló Migráns Illegális bevándorló Legális bevándorló Menekültek
Fogalmak - szóhasználat
Migráns – népességmozgás, népességvándorlás átfogó megjelölése
- nemzetközi és belső migráció
- kényszermigráció – önkéntes migráció (kiváltó ok)
- legális – illegális migráció (tartózkodás jogszerűsége)
Legális bevándorló – szükséges okmányok, engedélyek rendelkezésre állnak
Illegális bevándorló – okmányok, engedélyek nélkül – átszökés, embercsempészet, emberkereskedelem
Fogalom - szóhasználat
Menekültek
Azon személyek, akik hazájukat elhagyva más állam területén kérnek védelmet (területi menedékjog)
A területi menedékjog- az életfeltételek biztosítását, - alapvető jogok elismerését és a- kiutasítás/visszaküldés elleni garanciát foglalja magába.
Más jogi státus (általában egyező az állam területén tartózkodó külföldieknek nyújtott státussal), szűkebb, feltétlenül szükséges és elégséges feltételek biztosítása – eltérően a bevándorlóktól, akik integrációja a fogadó állam társadalmába meghatározott feltételek esetén akár a saját állampolgár státusával is megegyezhet.
Vegyes státusokMenekült - bevándorló
Probléma!
- A menekültstátus elnyerése a legtöbb EU-tagállamban igen nehéz anyagi és eljárásjogi szabályok között zajlik –
- Ezért sokan az illegális bevándorlás módszeréhez folyamodnak – összemosva a két státust!
- Tartózkodási engedélyek kiadásának előfeltétele: megfelelő mértékű integráció a fogadó társadalomba
- Igen visszás, kétélű fegyver!- Emberi jogi problémák
Emberi jogi problémák
Munkajogi környezetben történő visszaélésszerű alkalmazások, emberkereskedelem
Visszatérési alternatívák kialakítása az illegalitás elkerülése érdekében
Az állam tájékoztatási kötelezettsége a bevándorlókat fogadó intézményi és jogi környezetről
Nemi megkülönböztetés és a bevándorlás negatív jelenségeinek kezelése
Családtagok együttköltözési jogának garantálása Az egészséghez való jog teljes körű biztosítása a tartózkodás
helye szerinti államban Társadalombiztosítási igények érvényesítésének lehetősége
a visszatérés után A nemzetközi menekültügyi standardak mint
minimumkövetelmény garantálása