A „nagy” francia forradalom

1789-1799

Előzmények• Az abszolutizmus mintája Franciaország

XIV. Lajos versailles-i udvari pompája• Óriási ütemű fejlődés » lakosságnövekedés

merkantilizmus, manufaktúrák, luxusipar• Polgárosodó társadalom

(vagyonos nagypolgárság, városi bérmunkások)↔ kiváltságos rendek (arisztokrácia)↔ vidéki, mgazd.-ból élő francia nép

• A felvilágosodás eszméjenépfelség elve, hatalmi ágak, társadalmi szerződés

Versailles

A francia társadalomUralkodó

Kiváltságosok (arisztokrácia)

Nagypolgárság(nagytőkések)

Kis- és középpolgárságBérmunkásság

ParasztságVárosi szegénység

Az „ancien regime” társadalmaKiváltságosokMax.10 %

Első rendPapság

Második rendNemesség

Főpapok Alsópapság

Kard nemességeTalár nemessége

Közrendűek Kb. 90 %:Ebből:35-40% tőkés45-50% nincstelen paraszt, munkás

Harmadik rend

BurzsoáziaKézművesek, parasztok, munkások

Gyár-, manufaktúra-tulajdonosok, kereskedők, bankárok,

A gazdasági problémákPénzügyi válság - államcsőd

• Az udvar kiadásai óriásiakfényűzés, udvartartás, hadsereg, háborúk,

• A parasztság túl van adóztatva (rossz termés)• Gyarmati háború Anglia ellen (É-Amerika)• Egyre több hitelt vett fel a francia állam

» államcsőd → XVI. Lajos, 1789. május: rendi gyűlés összehívása → rendi mozg.

cél: Alkotmányosság, jogegyenlőség, rendi követelések » rendek közötti ellentét

A rendi gyűlés működési mechanizmusa

Papság Nemesség 3. rend

300 300 600

1 1 1

Képviselők száma

Szavazat:

A rendszer mechanizmusa miatt a nemesség, illetve a kiváltságos rendek minden esetben

biztosították a szavazati többségüket.

A nemzetgyűlés működési mechanizmusa

• 1200 képviselő együttes ülésen, fejenként szavaz

• A 3. rend képviselőinek többsége így biztosítva van:

• Az 1200 képviselőből 600 a 3. rend tagja

Nemzetgyűlés működése

Képviselők száma

1200

Szavazat fejenként 1

1789. július 14.: A Bastille ostroma

A forradalom szakaszai I.1789. Május 5. Versailles-ban megnyílik a rendi gyűlés

1789. Június 17. A rendi gyűlés Alkotmányozó Nemzetgyűléssé nyilvánítja magát

1789. Június 20. Labdaházi eskü: "el nem válunk addig, amíg az alkotmány létre nem jön" és"csak a szuronyok hatalmának engedünk„ (+ alkotmányos érzelmű nemesek)

1789. július 14. A Bastille elfoglalása

július-augusztus:

La Fayette megalakítja a nemzetőrséget (kék-fehér-vörös kokárda), vidékenparasztmegmozdulások sorozata, „nagy félelem” (La grande peur) kezdete,több tartományban megrohamozzák a kastélyokat, tűzre vetik a beszolgáltatásijegyzékeket. A nemesség nagy része rémülten menekül. A zavargások a hónapvégéig tartanak.

1789.augusztus 4.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés megszavazza a jobbágyság és a rendikiváltságok eltörlését, megváltoztatja a hivatalviselés szabályait, megszünteti atizedet. A nemesség nagy része és a főpapság elutasítja a határozatokat.

1789.augusztus 26.:

A nemzetgyűlés kiadja Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, amelyalapelvként hirdeti a politikai jogegyenlőséget, az alapvető szabadságjogokat(szólás-, sajtó-, lelkiismereti szabadság), a törvényt pedig a népakaratkifejeződésének tekinti. A helyi jogszokások, kiváltságok megszűnnek.

1789. október: A királyt az asszonyok menete Párizsba viszi.

1789 október: Az egyházi udvari emigránsjavak államosítása az assignata bevezetése új

Emberi és polgári jogok nyilatkozata 1789. augusztus 26.

A forradalom szimbolikája: születőben a nacionalizmus

A forradalmár nő

A forradalom jelképévé váltsans-culotte-ok (térdnadrág nélküliek)

Az asszonyok menete: a királyt Párizsba kényszerítik: 1789. okt. 5.

A forradalom szakaszai II.1791. Június 20. XVI. Lajos sikertelen szökési kísérlete

1791. Augusztus27.

A pillnitzi nyilatkozat kiadása a király védelmében: ha nemnormalizálódik az ország, az osztrák és porosz sereg beavatkozik.

1791.Szeptember 3.

Az új alkotmány kihirdetése: az emberi jogok, a magántulajdon, ajogegyenlőség, a közteherviselés szavatolásán alapuló alkotmányosmonarchia. Cenzusos választójog.

1791. október: Törvényhozó Gyűlés: alkotmányos monarchisták, girondiak,jakobinusok

Girondi kormányt nevez ki a király.1792. április.: Hadüzenet Ausztriának. Célok: a király a teljhatalom visszaállítását

akarja, a girondiak a természetes határok elérését, a forradalom exportját,a belpolitikai feszültségek levezetését, a jakobinusok, alkotmányosmonarchisták a hadüzenettel nem értenek egyet.

1792. július.: Braunschwegi herceg kiáltványa: a király védelmére szólít fel: „Ha akirályi családot a legcsekélyebb sérelem érné… Párizs átadatik a katonaibüntető osztagoknak…”

1791. június: Varennes: a királyt elfogják

Az 1791-es polgári alkotmány

• Ha a király hadsereggel támadja meg a nemzetet, vagy a nevében elkövetett hasonló vállalkozással nem tanúsít határozott ellenállást, trónjáról lemondottnak tekintendő.”

A forradalom szakaszai III.1792.augusztus10.:

Tuilériák ostroma: a királyi családot a bebörtönzik, új, általánosválasztójogon alapuló választások igénye. A hadsereghez forradalmibiztosok kiküldése. A Törvényhozó Gyűlésben a girondiak, Párizsban ajakobinusok voltak többségben.

1792.szept.:

Az első terror. Forradalmi törvényszékek.

1792.szept. 20.:

Valmy-i csata: a franciák megállítják az előrenyomuló porosz-osztráksereget. Megszületett a francia nemzet. (Marseillaise)

1792.szept. 20.:

A Nemzeti Konvent megválasztása, a köztársaság kikiáltása: létrejön aMocsár (500 fő), Gironde (200 fő) és a Hegypárt(100 fő) elkülönülése

1792. nov. A francia sereg elfoglalja Belgiumot.

1793. jan.: 361:360 arányban elfogadták a király halálos ítéletét.1793. jan.: A király halálos ítéletét végrehajtják1793.március:

Első koalíció: Anglia, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Ausztria,Piemont, Nápoly.

1793.április:

A Konvent megválasztja a Közjóléti Bizottságot a veszélyes külpolitikaihelyzet kezelésére.

1792. augusztus 10.:A Tuileriak ostroma

A király kivégzése: 1793. január 21.

A FRANCIA FORRADALOM

FOLYAMATOK A TÖRVÉNYHOZÁSBAN

FORRADALOM ÉS HÁBORÚ

1789Alkotmányozó Nemzetgyűlés Forr. kezdete → emigráció

→király Párizsba költözik

Alkotmány → Törvényhozó Nemzetgyűlés

(alkot.mon, girondiak, jakobinusok)

XVI. Lajos vétói

1791 Mon. halottas menete → köztársaságpártiak erősödése → Mars-

mezei sortűzHadüzenet

1792Konvent

(girondiak jakobinusok)Valmy-i győzelem

Jemappes-i győzelem → I. KOALÍCIÓ

katonai kudarc

TERRORsorozás

parasztlázadások

Politikai feszültségek

Rendkívüli intézkedések

Gironde bukása → jakobinus diktatúra

1793

Guillotine = nyaktiló

A jakobinus diktatúra» 1793 franciaellenes koalíció (porosz, osztrák, angol)• újoncozás – (adók) terhek növelése ↔ parasztság• parasztfelkelés Vendée-ben1793. június – a girondi képviselőket letartóztatják» A jakobinus diktatúra kezdeteJakobinus többség a Konventben → végrehajtó hatalom• általános hadkötelezettség (népfelkelés)• árak és a bérek maximalizálása• A vidék nem fogadja el a változást (Bordeux, Lyon)1793. szept. jakobinus terror (Saint-Just, Marat)

A jakobinus puccs és terror: a forradalom mélypontja

1793.június 2.:

a jakobinus puccs: 80 000 emberrel körülvették a Konventet, s agirondiakat kiiktatták a törvényhozásból.

1793.július:

A jakobinus diktatúra kiépítése: Robespierre, Marat, Dantonvezető szerepe a Közjóléti Bizottságban, s a jakobinus többségűKonventben: a hadsereget megerősítik a terror eszközeivel, stömeghadsereget hoznak létre.

1794júliusig:

1251 gyanúsított kivégzése Párizsban, a gyanúsakra is kiterjedőrendkívüli bíráskodás, vidéken Vendée-ben a parasztok ellenvéres eszközökkel lépnek fel. Összességében kb. 35 000 embertöltek meg a terror során. Bevezetik az Ész kultuszát, és aforradalmi naptárt.

1794.június:

Francia győzelmek miatt az osztrákok visszavonulnakBelgiumból: ezután nem kellene már terror, Robespierre mégisleszámol barátaival is (pl. Danton), s elveszti a társadalmi bázisát.

1794.július27/28:

Robespierre bukása, kivégzik őt és 21 jakobinus társát(Thermidor 9).

Elnevezése a köztársasági naptárban Magyar megnevezése Gergely-naptár szerinti

kezdete

Őszi hónapok (-aire végződéssel)

Vendémiaire (a latin vindemia, "szüret" szóból)

Szüret hava szeptember 22., 23., 24.

Brumaire (a francia brume, "párásság, ködfátyol" szóból)

Köd hava október 22., 23., 24.

Frimaire (a francia frimas, "ködös hideg idő" szóból)

Dér hava november 21., 22., 23.

Téli hónapok (-ôse végződéssel)

Nivôse (a latin Nivosus, "havas" szóból)

Hó hava december 21., 22., 23.

Pluviôse (a latin pluviosus, "esős" szóból)

Eső hava január 20., 21., 22.

Ventôse (a latin ventosus, "szeles" szóból)

Szél hava február 19. 20., 21.

Tavaszi hónapok (-al végződéssel)

Germinal (a latin germen, "csíra, hajtás" szóból)

Sarjadás hava március 21., 22.

Floréal (a latin flor, "virág" szóból) Virágzás hava április 20., 21.

Prairial (a francia prairie, "rét, mező" szóból)

Rét hava május 20., 21.

Nyári hónapok (-idor végződéssel)

Messidor (a latin messis, "arat" szóból)

Aratás hava június 19., 20.

Thermidor (a görög thermos, "forró, meleg" szóból)

Hőség hava július 19., 20.

Fructidor (a latin fructus, "gyümölcs" szóból)

Gyümölcs hava augusztus 18., 19.

Maximilien deRobespierre

• „megvesztegethetetlen”• francia ügyvéd,

politikus, forradalmár• A jakobinus diktatúra,

a „Hegypárt” vezetője• „diktátor• A „Legfőbb Lény”

kultuszának bevezetője

A Direktórium időszaka1794-1799

• a diktatúra törvényeinek felszámolása• békekötés a Koalíció tagjaival (1795)

• új Alkotmány kidolgozása- szélsőségesek távoltartása a hatalomtól- kétkamarás törvényhozás

(Vének, 500-ak Tanácsa)- a végrehajtó hatalom a Direktórium (5 fő)- a tulajdonnal rendelkezők alk-os uralma