Természetvédelem

1. gyakorlat: A természetvédelem értelmezése, alapelvei és története

Tudnivalók, követelményrendszer

• Előadó: Dr. Angyal Zsuzsanna, tanársegéd – dranzsu@gmail.com

• Időpont és helyszín: hétfő 16-18 (D.0.412.) Követelményrendszer • a gyakorlatok látogatása kötelező, egy félévben háromszor lehet hiányozni, ennél több hiányzáshoz hivatalos (pl. orvosi) igazolás szükséges • a gyakorlatok anyagai letölthetők az anzsu7.web.elte.hu oldalról • a félévi jegy megszerzésének feltétele:

•a két, a félév közepén és végén írt zárthelyi dolgozat legalább elégségesre történő teljesítése •a félév során írt vaktérképes dolgozat hibátlan teljesítése •a félév során fakultatívan lehet egy 10 perces kiselőadást készítenie és tartania egy választott témából

• a zárthelyik előtt lesz konzultációs időpont, ahol a tananyaggal kapcsolatban felmerülő kérdéseket lehet tisztázni • a gyakorlat mindkét félévben meg lesz hirdetve!

Ajánlott tankönyvek, jegyzetek:

Margóczi Katalin (1998): A természetvédelmi biológia alapjai. JATEPress, Szeged.

Standovár T., R.B. Primack (2001): A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Tardy J. (2003): Természetvédelem Magyarországon. In. Magyar Tudománytár. (főszerk.: Glatz F.). III. kötet (szerk.: Láng I.) Kossuth Kiadó, Budapest. pp. 233-278.

Császár G., Tardy J. (2002): Földtani értékek és védelmük. In: Magyar Tudománytár (főszerk.: Glatz F.), I. kötet (szerk.: Mészáros E., Schweitzer F.) Budapest, MTA Társadalomkutató Központ. Kossuth kiadó, pp. 352–360.

Amiről a mai gyakorlaton szó lesz:

• Fogalmak

• A természetvédelem értelmezése

• A természetvédelem alapelvei

• A természetvédelem nemzetközi és hazai története

• Zöldbetűs ünnepek

• Jelképek a természetvédelemben

Alapfogalmak - természet, természetvédelem,

környezetvédelem

• az ember társadalmi tevékenységétől függetlenül kialakult dolgok, jelenségek és folyamatok fejlődéstörténetileg összehangolódott, gazdaságosan működő, nagyrészt önszabályozott rendszere

– Antropocentrikus szemlélet

– Ez a viszony a történelem során sokat változott

• Természetvédelem: a fenti definícióban említett dolgok, jelenségek és folyamatok megőrzése

Természet:

Miért fontos a természet védelme?

• A természet folyamatait, bonyolult összefüggésrendszerét csak részben ismerjük

• Az ember biológiai lény – a természet törvényei rá is vonatkoznak

• A természet erőforrásait használja ki – a természet forrásai végesek + az átalakított anyag- és energia változásokat idéz elő

• A természet különböző elemeinek megóvása egyben az ember fennmaradását is biztosítja.

(Rachel Carson: Néma tavasz – Silent Spring, 1962)

A környezet szennyezése a természeti értékek és az ember pusztulását is okozhatja (pl.: DDT, nehézfémek, Seveso, Minamata-kór stb.)

A természet védelmének fontossága – ökológiai szemléletformálás!

A természetvédelem értelmezése I.

• A természetvédelem szűkebb körű értelmezése (kiemelt oltalmazás):

A tudományos és kulturális szempontból kiemelkedő (védelem alatt álló) jelentőségű természeti értékek megőrzése, védelme és meghatározott célú fenntartása.

A természetvédelem értelmezése II.

• A természetvédelem szélesebb körű értelmezése (általános védelem): Kiterjed a tájra, a természetes, vadon élő élővilágra, a természeti területekre, az élőhelyekre és minden más természeti elemre.

• A DATE Természetvédelmi Klub jelmondata:

• „Nemcsak a védett az érték!”®

A természetvédelem értelmezése III.

• A természetvédelem jogi értelmezése:

A természetvédelem a vonatkozó jogszabályok szerint az arra kijelölt állami szerv által végzett tevékenység.

• az emberi populációk védelme környezetük megfelelő optimalizálása útján

– Nemcsak megelőzés, hanem károk helyreállítása, hatásuk csökkentése

– Erős műszaki orientáció

• A két tevékenység egymással komplementer viszonyban van

Környezetvédelem

A természetvédelem elméleti alapelvei

1. Holisztikus elv (teljességre törekvés elve)

2. Folyamat elv

3. Komplementer (kiegészítés) elve

4. Elegendő méret elve

5. Globális szemlélet elve

6. Szennyező fizet elve

A természetvédelem gyakorlati alapelvei

1. A genetikai megőrzés (génbank) elve

2. Ökológiai elv

3. Indikátor elv

4. Élő múzeum elve

A természetvédelem nemzetközi és hazai története

• Gyökerei már az időszámítás előtt és a középkorban is – Kr.e.: Erdővédelem Kínában és a Római

Birodalomban

– Rómaiak szőlőtelepítése Mo-on – talajvédelem

– Oroszo.: hódok védelme

– Assisi Szent Ferenc (1181-1226): az első „zöld”

– I. Péter (1689-1725): erdőirtás korlátozása, védett fafajok kijelölése, szemét kihordásának megtiltása – rendeleteit halála után visszavonták

Mai értelemben vett természetvédelem az 1800-as évek második felétől 1872 – Yellostone Nemzeti Park: alapgondolat: a szép táj megőrzése, kulturális, nemzeti meggondolások. Területe közel 900 ezer hektár

• 1800-as évek közepétől természettudományok fejlődése – természetvédelem kiszélesítése

– Védelem indokai tudományos elveken alapultak

– A természeti értékeket magukban foglaló területeket kell védeni – jogi védelem

↓

Passzív (megőrző) védelem

• 1980-90-es évek: a passzív védelem nem eredményez ökológiailag stabil egységeket

↓

Új típusú természetvédelmi stratégia:

Aktív (cselekvő) természetvédelem

• A természet egészének védelme

• Értékmegőrző természethasználat

• Biodiverzitás megőrzése

• Általános és kiemelt természeti oltalom

A hazai természetvédelem története

• Már a középkorban is több olyan rendelet, amely elősegítette a természetvédelem kibontakozását

– Pl: Zsigmond (1426) – erdővédelem

• Bányászat, kohászat, közlekedés + háborúk – tovább folyt az erdők irtása

– a 18. század végére az Alföldön alig maradt erdő

– Török idők után nagybirtokrendszer – minél több mg-i terület

• 1800-as évek első felében helyi jellegű védelem

• 1846. A Tisza szabályozásának kezdete – 37 ezer km2-t ármentesítettek – Mo. a

világ legjobban „kiszárított” országa

• 1879. első erdőtörvény – a magyar intézményes természetvédelem kezdete – Nem csak az erdők, hanem természetes

táj megőrzése is

• 1883. Vadászatról szóló XX. törvénycikk

• Magyar Ornitológiai Kp. – Herman Ottó (1835-1914)

• 1894. Mg-i törvény – hasznos madarak védelme – 1902. Párizs – Madarak és fák napja

• 1900. Legelső természetvédelmi célú rendelet – botanikai, tájképi, kultúrtörténeti jelentőségű fák védelme

• 1931. Kaán Károly: Természetvédelem és természeti emlékek

• 1935. II. erdőtörvény = első hazai természet-védelmi törvény

– Országos Természetvédelmi Tanács (Kaán Károly) – védett területek létesítése (1945-ig 197 – 2. vh!)

– Első Mo-i természeti emlék védetté nyilvánítása: Nagyharsány mellett a magyar kikerics termőhelye

• 1939. első országos jelentőségű védett terület: Debreceni Nagyerdő

• 1952. első tájvédelmi körzet a Tihanyi-félszigeten

• 1961. Harmadik Természetvédelmi törvény – Országos Természetvédelmi Hivatal (Eu-ban elsőként lett önálló!)

• 1972. Mo. első nemzeti parkja: Hortobágyi NP

• 1982. természetvédelem újraszabályozása – védetté nyilvánítások

• 1996. Természetvédelmi törvény (LIII./1996) – jelenleg is hatályos

– LIV./1996. erdőtörvény: erdőrezervátumok

„ZÖLD NAPOK”, ZÖLDBETŰS ÜNNEPEINK

• a zöld napok jeles napok, amelyek a figyelmet egy-egy kiemelt

témakörre, problémára kívánják irányítani

• zöld napokon a környezet- és természetvédelem egy-egy kiemelt

területével foglalkoznak ország- vagy világszerte

Jeles napok

február 1. A Tisza Élővilágának Emléknapja

február 2. A Vizes Élőhelyek Világnapja

március 22. A Víz Világnapja

április 22. A Föld Napja – Earth Day

május 10. Madarak és Fák Napja

május 22. Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja

május 24. Európai Nemzeti Parkok Napja

október 4. Az Állatok Világnapja

október első hétvégéje: Madármegfigyelési Világnap

október 21. Földünkért Világnap – Caring for the Earth

december 29. A Biodiverzitás Védelmének Világnapja

Február 1. A Tisza Élővilágának Emléknapja

A 2000. évi, Romániából érkezett tiszai cianid- és nehézfém szennyezésre emlékezve.

Február 2. A vizes élőhelyek világnapja

• 1996 óta arra emlékeztet, hogy 1971-ben aláírták a Ramsari szerződést a a különösen érzékeny vizes élőhelyek védelméről, ezek bölcs hasznosításáról.

• Magyarországon (2006-tól) 32 területe 200 ezer hektár kiterjedésben szerepel a nemzetközi jegyzékben.

• A legnagyobb jelentősége a vándorló vízimadarak védelmében van.

Március 22. A Víz Világnapja

- Elsődlegesen a vízek védelmére hívja fel a figyelmet, 1993 óta ünnepeljük.

- Vízminőség, takarékos vízhasználat, vízkészlet gazdálkodás.

- Minden ember számára biztosíthatóvá tenni az egészséges ivóvizet!

Április 22. A Föld Napja

Bolygónk romló környezeti állapotára hívja

fel a figyelmet.

Daniel Hayes (USA) egyetemista

kezdeményezte. Hazánkban először 1989-

ben ünnepelték meg.

Május 10. A Madarak és Fák Napja

Chernel István már 1902-ben szervezett Madarak és Fák Napját. Herman Ottó

kezdeményezésére 1906-tól rendeletben rögzített ez a jeles nap. 1996 óta,

kormányrendelet alapján, május 10-én ünnepeljük.

Az állatok világnapja október 4-re esik, Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentjének halála

napjára.

Október 4. Az Állatok Világnapja

Jelképek a hazai természetvédelemben

• A természetvédelem hivatalos logója

• Pénzérmék

• logók (nemzeti parkok, egyesületek, klubok, stb.)

A magyarországi természetvédelem hivatalos logója

Kör alakú, kék alapú mezőben repülő nagy kócsag sziluett, természetvédelem felirattal

A természetvédelem jelképrendszere Védett területeket jelző táblák

A következő alkalommal:

• A biodiverzitás fogalma és szintjei

• Kulcsfajok és kulcsforrások

• A biodiverzitás megoszlása a Földön

• A magyar bióta gazdagsága

• Újonnan felfedezett társulások

Köszönöm a figyelmet!